Ezt a rovatot folyamatosan frissítem majd, aktuális és korábbi "gyűjtésekkel". Többnyire szerzőnként lesznek a bejegyzések, ha adott műből szeretnétek idézetet, használjátok az oldal keresőjét, hátha. Lesznek nem kifejezeten komoly és elgondolkodtató, mint inkább vicces szövegrészek is, esetleg csak egy-egy kifejezés - minden, ami tetszett.

Könyvcímek nélkül:

A fiatalság olyan hiba, amiről az idő, sajnos, túl hamar leszoktatja az embert.

Ha az ellenséged lőtávolban van, akkor te is.

Az igazság olykor fáj - lerombolja az ember illúzióit.

Mindig akkor jövünk rá, hogy mi a legfontosabb számunkra, mikor már elveszítettük.

...itt maradtak, zátonyra kerültek, csak múltjuk van, jövőjük nincsen. És az ilyen ember nem fél a kockázattól; a hétköznapi ember ösztönszerűen óvatos, nem is annyira az erkölcsi érzéke, inkább a józansága miatt.

Az ember nem azért tart kutyát, hogy maga ugasson.

Az igazságot ritkán becsülik... Pedig sok időt és sok mellébeszélést takarít meg.

A legjobb férj egy régész: minél idősebb az asszony, annál jobban érdekli.

Szenvedéllyel gondolni egy másik emberi lényre mindig több bánatot okoz, mint örömet. Mindezek ellenére az ember nem lehet meg e tapasztalat nélkül.

A félelem nem más, mint a tudás hiánya.

Régi bűnök hosszú árnyékot vetnek.

A boldogság apró dolgokból áll, mint ahogy a nyaklánc kis gyöngyökből áll össze.

Mindenki potenciális gyilkos. Előbb-utóbb mindenkiben feltámad, ha nem is az akarat, de a vágy, hogy öljön. Hányszor hallja az ember: "Úgy feldühített, hogy meg tudtam volna ölni!"... És ez szó szerint így is van. Az embernek az ilyen pillanatokban teljesen tiszta a feje. Szeretné megölni Y.-t, Z.-t. De nem teszi meg! A vágyhoz hiányzik az akarat.

...az állandó biztonságérzet gyűlöletes a legtöbb ember szemében.

A fiatalság nyers, erős, hatalmas... igen... és kegyetlen! És még valami... A fiatalság sebezhető!

Nem hiszem, hogy van annál szomorúbb látvány, mint a kor pusztító munkája egy emberen.

Ki az, akit nem fogott el hirtelen valami fájó érzés, amikor újra átélt hajdanvolt élményeket, vagy újra hatalmába kerítette egy régi szenvedély?

...a legnagyobb találmányokat és a legtöbb zseniális eredményt a tétlenségnek köszönhetjük, legyen az kényszerű vagy akaratlagos. Az emberi agy szívesen fogadja, ha kanalanként etetik meg vele mások gondolatait, de ha megfosztjuk ettől a tápláléktól, vonakodva ugyan, de elkezd önállóan gondolkodni – és ez a gondolkodás... eredeti és ezért értékes eredményeket hozhat.

A szülő... tulajdonképpen szégyellni való dolog.

Ha az emberek azt színlelik, hogy sokkal barátságosabbak, megbocsátóbbak, sokkal nagylelkűbbek, mint amilyenek valójában, ennek előbb-utóbb az a következménye, hogy sokkal ellenszenvesebben, durvábban és általában véve sokkal kellemetlenebbül viselkednek, mint amilyenek valójában!

Friss, hűvös szellő lengedezett a tenger felett. A hajó lágyan himbálózott a fodrozódó vízen. Sötét volt és sehol egy lélek. Már elmúlt éjfél. Nekidőltem a korlátnak, s figyeltem, ahogy a habok fel-felvillannak a fekete vízen. Valahol előttünk terpeszkedett Afrika, s a hajó hangtalanul úszott felé a sötétben. Úgy éreztem, egy csodálatos világ kellős közepén állok egyes-egymagam. Valami furcsa nyugalom lett úrrá rajtam, s csak álltam ott, teljesen megfeledkezve az időről, mintha álomvilágban ringatóznék.

De minden, ami itt történik, a múltban gyökerezik. A jelenben ölt testet, de létezett már a múlt héten, múlt hónapban, múlt évben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.