Ezt a rovatot folyamatosan frissítem majd, aktuális és korábbi "gyűjtésekkel". Többnyire szerzőnként lesznek a bejegyzések, ha adott műből szeretnétek idézetet, használjátok az oldal keresőjét, hátha. Lesznek nem kifejezeten komoly és elgondolkodtató, mint inkább vicces szövegrészek is, esetleg csak egy-egy kifejezés - minden, ami tetszett.

Ó, be szép az élet s minden más madár (1986)

...egy fénypötty, amit senki se vesz észre, ha elveszik, de nélküle félhomály van odabent...

A szívemen karcolások, hajszálrepedések...

...én már kinőttem az élet nagy dolgaiból...

A lustaságom nagyon sok fölösleges dologtól megóvott.

Egy könnyed ötlet...

...itt hagy engem a semmiben...

A hang (1974)

Minden emberi mozdulat hibalehetőség.

...hangjait baljós "szférák zenéjének" képzelem...

Egy percre minden megbénul...

Hol vagy, Amarilla? (1988)

...hogy ez engem most így nyom... hogy nem tudok tőle élni.

...olyan volt a szeme, mint egy sötét üreg...

Éppen ez az, hogy nem tudom.

Capriccio (1979)

...este mások a szagok... teltebbek. Hullámokban jött a hűvös levegő a kert felől...

Hiába lesed az arcomat, hogy rossz titkokat olvass le róla...

A szerelemhez tehetség kell.

Még a fájdalmak, a szerelmi bánatok is csak vacak kis pörsenések.

Olyan tisztának éreztem a fejem, mint a kristály.

És azóta is árnyak mocorognak körülöttem.

Ne szórd szét magad!

...és akkor hirtelen, mint egy robbanás, belém csapott az érzés, hogy ott akar hagyni.

...mintha egy mély tó fenekén ült volna... Nem jutottak el hozzá a hangok.

Hol kezdődik a szerelem? Azt mondjuk magunkról, "szerelmes vagyok", pedig csak puszta birtoklási vágy, félelem, kíváncsiság, erőpróba, vagy egyszerűen csak testi gerjedelem, semmi más... De lánggal égni, lángra gyújtani...

A szerelem mindenképp az ember életébe kerül...

Eltörik a hang... Egy kristálygömb megreped...

...nagy, szívszorító fájdalom fogott el... ahogy csak egy gyerek tud szánakozni...

...szava is alig volt hozzá, hogy elmesélje...

Az nem bizonyíték. Az csak szűkölő félelem.

...talán az egész életem más lett attól a nyáresti döbbenettől...

Sajnos, szeretem a bontatlan pálinkásüveg érintését... egy üres üveg, az más... semleges... ettől meg megbizsereg az ember ujjbegye...

Ezek a babok boldogok.

Először nem tudták, mi történt velük, csupa feszültség, csupa várakozás volt valamennyi... és akkor egy vízcseppecske elindult a szívük felé...

A sejtek feszülni kezdtek a héj alatt, rejtelmes áramlatok indultak meg a babok testében, finom szivárgások, fellüktettek a sejtmagok.

...ekkora kicsattanó reménységet úgyis régen látott...

...a forró víz hűtse le a reménységüket...

A hideg futkos a hátamon a hangjától...

...ezek a legrohadtabb hazugságok. A picinykék, az alig észrevehetők, az igazságnak látszók, amiktől alattomosan fordulnak visszájukra a dolgok.

"Árnyéka az elköltözöttnek, sírod fölött zeng az engesztelő szózat."

/Kölcsey Ferenc- Berzsenyi sírjánál/

...hagyta, hogy fogjam a kezét. Olyan volt a keze, mint egy döglött galamb... élettelenül hevert a tenyeremben...

A hegy tele volt fényekkel. Fénygömbökkel... Szerettek volna szétáradni... erőlködtek... sugarakat akartak szétlövellni a világ minden tája felé. Hogy nagy fényesség legyen... De nem tudták szétfeszíteni burkukat. Legurultak a hegy oldalán. A völgy alján egymásnak keccentek, mint a kavicsok... hevertek kő-mozdulatlanul... Mikor szabadul ki belőlük a fény?

Megőrülök a gyanakvó tekintetektől!

Az arcomba nézz! Nézd, hogy karistolt végig a jégkorszak!

...érzelmi fogyatékosok...

Mert félek... Átitatódtam félelemmel...

Mert azt hittem, hogy valamiből végzetesen kimaradtam...

Utazás a vörös lovon (1976)

Mindig is tudott nevetni. A szívével is. Ahogy kevesek. Az érzéketlenség lélekölő. Az érzéketlenség a legkegyetlenebb gyilkos a világon.

Elbújik a világ elől...

Olyan, mint a fény.

Nők, parasztudvaron (1973)

...sistergő szünet...

Azt hittem, ez most már örökké így lesz... Csupa csoda volt.

Krimi (1975)

...rögtön az a kapocs. Ahogy két emberből áradni kezdenek a sugarak és egymásba gubancolódnak, ahogy két tekintettől azonnal átforrósodik a levegő. Azok már akkor szerették egymást... A szavaik, mint az igazgyöngyök, a hallgatásuk meg meleg bársony, az a két ember egymásra talált ott.

...halk szavú, hosszú hallgatásokkal teli beszélgetés...

...Állattenyésztési brigádvezető...

...amikor az ember nem törődik az idővel, amikor az ember majd belehal a boldogságba!

...a hétköznapok is fölfénylettek tőle...

Csak a gyanakvás, a visszafojtott indulatok...

Számomra nagyon fontos lenne. Meg a világ számára is.

A hangja mélyén, ahogy egész lényében is, ott bujkált valami feloldhatatlan szép szomorúság...

...sütött a szerelem abból a lányból...

Mintha fényekből, árnyakból meg az illatos nyári délutánból szőtték volna össze azt a férfit.

Csupa bánat volt a miatt a nő miatt...

A látomás hús-vér alakká állt össze...

Kicsit kövérkés, de jól konzervált öregasszony...

Igen vagy valószínű?

...szinte vártam is, tudtam, hogy előbb-utóbb újra elém bukkan, de mégis hangosabban kezdett dobogni a szívem.

De talán még gondolat se volt, csak úgy belém villant.

Rendhagyó baleset (1976)

...süket csönd...

Tele van szeretettel a szemük.

Lenn a kútban (1982)

Hová lesznek azok a mosolyok, amiket nem vesz észre senki? Hová is szállhatnak?

...rugalmasan elszakadó hadmozdulatok...

A vérben van az élet.

...azzal a tölcséres rossebbel...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.