mickie 2010.07.19. 13:09

Már nem...

Már más karjai védenek
És más simítja végig arcomat
Már nem téged ölellek szüntelen
Már más ajkak fogadják csókomat.

Te másnak fogod a kezét
S más tekintet fürkészi arcodat
Már nem hajtod ölembe a fejed
Már más várja édes csókodat.

Továbblépve – a múlt félretéve
Megannyi vég nélküli pillanat
Elfojtva kavargó érzések
Legbelül benned nem maradt??

Ha kérdeznéd, semmit sem érzek
De titkon számtalan gondolat
És fénylő apró remény-szikra
Bennem, szívemben itt maradt.

Talán elfogadtam ezt a döntést
Csak némán küzdenék ellene
Várok majd, míg szíved súgja
S érezni fogod, kellek-e.

Visszatérsz még álmaimban
S Te velem álmodsz, már nem vele
A láthatatlan kapocs köztünk...
Csak tudjam majd, még kellesz-e.

by mickie

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzetfuzet.blog.hu/api/trackback/id/tr812174549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása