2010.07.19. 13:09
Már nem...
Már más karjai védenek
És más simítja végig arcomat
Már nem téged ölellek szüntelen
Már más ajkak fogadják csókomat.Te másnak fogod a kezét
S más tekintet fürkészi arcodat
Már nem hajtod ölembe a fejed
Már más várja édes csókodat.Továbblépve – a múlt félretéve
Megannyi vég nélküli pillanat
Elfojtva kavargó érzések
Legbelül benned nem maradt??Ha kérdeznéd, semmit sem érzek
De titkon számtalan gondolat
És fénylő apró remény-szikra
Bennem, szívemben itt maradt.Talán elfogadtam ezt a döntést
Csak némán küzdenék ellene
Várok majd, míg szíved súgja
S érezni fogod, kellek-e.Visszatérsz még álmaimban
S Te velem álmodsz, már nem vele
A láthatatlan kapocs köztünk...
Csak tudjam majd, még kellesz-e.
by mickie
Szólj hozzá!
Címkék: vers írás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.