2010.06.20. 17:57
Edgar Allan Poe idézetek #1
Ezt a rovatot folyamatosan frissítem majd, aktuális és korábbi "gyűjtésekkel". Többnyire szerzőnként lesznek a bejegyzések, ha adott műből szeretnétek idézetet, használjátok az oldal keresőjét, hátha. Lesznek nem kifejezeten komoly és elgondolkodtató, mint inkább vicces szövegrészek is, esetleg csak egy-egy kifejezés - minden, ami tetszett.
Az áruló szív (Babits Mihály fordítása)
Lehetetlen megmondani, hogyan támadt az első gondolat agyamban: de amint egyszer megfogant, kísértett éjjel-nappal.
...az a mély, elfojtott hang volt, mely akkor szakad föl a lélek fenekéből, ha csordultig tölti az iszonyat.
...azt hittem, a szívem kettéreped...
...fülemhez halk, tompa, sebes hang ütődött, amilyet egy vattába csavart óra adhat...
...rémes visszhangjával még mélyítette a rettegést, mely lelkemet rázta...
...valami tücsök, amely csak egyetlenegyet cirpelt...
A fekete macska (Pásztor Árpád fordítása)
...még a magam érzékei se hittek a maguk tanúbizonyságának...
...számomra nem jelentettek sokkal kevesebbet, mint borzalmat...
Gonosz gondolatok rajzottak körül magányomban.
...testet öltött lidércnyomás...
...szeretetében van valami, ami szíven ragadja...
...valami bűntudatfélét éreztem gyengén és homályosan, de lelkem legmélye mozdulatlan maradt.
...keserű gyűlölet...
Négy bestia egy személyben, avagy a homo-tevepárducoroszlán
(Vermes Magda fordítása)
...jellemének valóban nincs is szüksége semmiféle járulékos szépítgetésre...
...dicséretreméltóan fura ötlet...
Te Voltál Az! (Nemes Ernő fordítása)
...a lelkierejük mintha megtorpanna...
"táplálja az aggodalmát" - ahogyan valaki egy problémán rágódik
...a gyanú kétségbevonhatatlan bizonyosságaként...
...a rémület első, vad megnyilvánulása után...
Az ünnepelt (Nemes Ernő fordítása)
"...a kíváncsiságtól eszét vesztve mindenki lábujjhegyre állt."
/Bishop Holls Satire/
Életem első cselekedete az volt, hogy két kézzel megfogtam az orromat.
Bice-béka (Kuczka Péter fordítása)
...az egész udvar a várakozás lázában égett...
....hirtelenül fogékony...
RARA AVIS IN TERRIS = Ritka madár a földön.
...szeme inkább fényesedett, mint csillogott...
A szavak ereje (Nemes Ernő fordítása)
...csodás virágai a beteljesületlen álmok legkedvesebb látomásai, dühöngő vulkánjai a legféktelenebb és legkegyetlenebb szív dühkitörései.
A perverzió démona (Babits Mihály fordítása)
Az intellektuális ember, a logikus elme vállalkozhatik csak - s nem az értő vagy a megfigyelő -, hogy terveket lásson bele a világba.
...megfoghatatlan gondolataiban, melyek a tetteket létrehívják...
...a valóságban nincsen erősebb ok, mint az oktalan.
Amilyen megérthetetlen az, éppoly nyilvánvaló.
Az impulzus óhajjá nő, az óhaj kívánsággá, a kívánság ellenőrizhetetlen vágyakozássá, s a vágyakozás... cselekedetté válik.
...reményeink halálharangja ez...
Reszket egész valónk az erőszakos csata hatalmától, mely bensőnkben folyik - a határozott harcol ott a határozatlannal.
...megnevezhetetlen érzés fellegébe merülünk...
...a borzalom gyönyörének élességével a velőt is megfagyasztja csontunkban...
Az üzletember (Babits Mihály fordítása)
...egészen ki vagyok ütve formámból...
...soha tévesebb eszme nem került forgalomba...
...nincs testük, hogy fölrúgjuk, se lelkük, hogy pokolba küldjük...
Álom az álomban (... fordítása)
Minden mit látunk, aminek látszunk
Nem más: álombéli álmunk.
Imitáció (... fordítása)
Sötéten sodró áradat:
határtalan büszkeség,
egy álom s egy rejtély
– ez életem múlt korszaka.
- Hoz; (Szabó Lőrinc fordítása)
...mozdulatlan ácsorgás az álmok tárt kapujának arany küszöbén...
A Mélykút és az Inga (Pásztor Árpád fordítása)
Beteg voltam – ennek a hosszú gyötrelemnek halálos betege.
Lágyan és lopódzva kerített hatalmába ez a gondolat, sokáig tartott, amíg elérte teljességét.
...mindent elborított a feketeség éjszakája – minden érzékemet süllyedés, valami mélybehullás foglalta el...
Aztán csend és némaság és éjszaka lett az egész mindenség.
A Morque utcai kettős gyilkosság (Pásztor Árpád fordítása)
...agyamban hirtelen felbukkant valami bátortalan félelképzelés... Mintha a megértés határáig jutottam volna...
...magam is alig foghatom fel, tehát nem tehetem érthetővé mások számára sem...
...az analitikus elme behatol ellenfelének gondolatvilágába, azonosítja magát vele...
...a találékony embernek mndig van fantáziája, és a valódi képzelőerő mindig analitikus...
...a szerzett tudás terjedelmének különbsége nem annyira a következtetés helyes voltában, mint inkább a megfigyelés minőségében rejlik.
Az elemző készséget ne tévesszük össze a találékonysággal, mert míg az analitikus elme szükségképpen találékony, sok találékony ember gyakran képtelen az elemzésre.
...a végtelen szellemi izgalmat, amelyet csak a nyugodt megfigyelés kelthet...
A titok nyitjának még csak árnyékát sem látjuk.
...képzelőerejének vad láza és élénk frissessége...
...a fontos dolgok... mindig a felszínen lebegnek...
A szükségtelen elmélyedés megzavarja és gyengíti gondolatainkat...
...a szokottól való eltérések fonalát követve találjuk meg az igazsághoz vezető utat...
...ezek az akadályok csak látszólagosak, és nem legyőzhetetlenek...
A vörös halál álarca (Babits Mihály fordítása)
Az egész vidám társaságon rövid zavar szállt át.
Metzengerstein (Babits Mihály fordítása)
...mintha lenyűgöző és aggódó feszültség ereszkedett volna érzékeire, fátyolként... nehezen bírta összeegyeztetni álmatag és összefüggéstelen érzéseit avval a bizonyossággal, hogy ébren van...
...lassan és megfontoltan engedné hatni magára valamely izgató gondolat igazságát...
...mennyire értelmetlenné válnak a szavaink, ha szeretnénk nagyon határozottak lenni...
...természetellenesen forró és visszataszító szenvedéllyé vált. A dél ragyogásában - az éjszaka halálos óráján - ...alig fékezhető szilajsága oly tökéletes összhangban volt tulajdon lelkével.
A kísértetek palotája (Radó György fordítása)
S ha szép időben langy lehellet
símult oda...
Mellonta tauta - A jövő dolgai (Göncz Árpád fordítása)
...érdeklődéssel figyeltem, mint kerül fel egy hatalmas keresztgerenda két vállkőre Daphnisz új templomában a Holdon...
...csak az ellentmondás teljes hiánya lehet az abszolút igazság...
"fényből nem lesz sötétség"
/axióma/
...volt merszük hozzáláncolni a lelket, pedig az semmit sem szeret annyira, mint fennen szárnyalni...
...vad felvetés...
...az egyenlőtlenség törvénye nyilvánul meg oly láthatóan mind az erkölcsi, mind az anyagi világmindenségben...
...logikájuk alaptalan, értéktelen és képtelen...
...halovány árnyékát is föl lehessen építeni valamiféle elképzelésnek...
...feltételezett fénytelenség...
"Az, hogy valami elképzelhető vagy elképzelhetetlen, semmi esetre sem az axiomatikus igazság ismérve."
/James Hill/
"Lehetetlen elképzelni, hogy két ellentmondás egyaránt igaz legyen."
/James Hill/
...megoszthatta az igazság birodalmát...
...minden gondolkodásnak minősíthető tevékenységet lényegében berekesztettek. Senki sem mert kimondani egy igazságot, amelyért, úgy érezte, csak a lelkének tartozik köszönettel...
Nem számíthatott, hogy egy igazság bizonyíthatóan az-e, ...csak az odavezető utat vették figyelembe. A célra ügyet sem vetettek.
...ezzel az araszoló módszerrel az igazság maximumát csak időtlen idők alatt lehetett volna elérni...
Ezeket az embereket elvakították a részletek.
...titáni körpályák...
Eiros és Charmion párbeszéde (Nemes Ernő fordítása)
...álmaink már nincsenek velünk...
Az árnyak fátyla már fellebbent szemedről.
A kábulat reád mért napjainak vége; holnap én magam vezetlek be új léted gyönyörrel s csodákkal teli világába.
...túl sok fenséges teher nyomja vállamat...
Ne viaskodj most ilyen gondolatokkal.
...az elképzelt Jövő elmerül a fenséges és biztonságos Jelenben...
...ami oly félelmetes módon semmivé lett...
...sűrű homály és emésztő fájdalom borult rád...
Lelked most csapong, de az emlékek majd enyhítik izgalmadat.
...néhány nap elegendő volt ahhoz, hogy az ilyesfajta érzelmek is feloldódjanak a még elviselhetetlenebbekben...
...a fájdalom érzete volt a panasz és a rémület első jele...
...megint eltelt egy nap, mely elvitte a Remény utolsó árnyékát is...
Vörös vérünk zubogva rohant szűk medérben.
rövid leszek - rövid, mint a ránk kiszabott idő...
Eleonora (Fóthy János fordítása)
"SUB CONSERVATIONE FORMAE
SPECIFICAE SALVA ANIMA."
= "A sajátos külső megtartása mellett
üdvözül a lélek."/Raymond Luley/
Szólj hozzá!
Címkék: idézetek poe
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.