mickie 2010.08.14. 16:03

Félelem

Az élet legősibb alapérzése a félelem. Hatalmának forrása az önmagát feltöltő, megszázszorozó erő. A félelem mágiája ugyanis magából a félelemből táplálkozik. Lételeme a homály, ismeretlenség, köd, bizonytalanság, körvonaltalanság. A félelem a megnyilvánult létnek misztikus eleme. Rombol, kivezető út és kulcsok nélkül. Semmit meg nem old, és sehova nem vezet. A félelem örjöngő rögeszméi testet öltenek a lélek alvilágában, és betegségfolyamatok formálódnak a testben. A félelem ellen csak saját magunk tehetünk. A képzelet éber, kitartó, hatalmas frekvenciájú fényereje a segítőnk. Ha ennek kereszttüzében látjuk a félelmeinket, akkor tudjuk csak, hogy milyen fegyverrel harcolhatunk ellene. A félelem az, amelyet nem szabad soha ámokfutóként elengednünk a homályba, mert megoldatlansága vészes gondokkal teli érzést hagy bennünk. Ha végigtekintünk félelmeinken, rájövünk, hogy rengeteget félünk hiába, teljesen fölöslegesen. A félelemmel soha nem javítunk sorsunkon, csak rontunk azon. A félelemmel soha el nem hárítjuk a rosszat, sőt felfokozzuk veszélyét. A védelem abból áll, hogy mindig tudatosítjuk magunkban azt, amitől félünk, és ezzel oldjuk erejét. A félelem kioldásának egyik útja, ha kielemezzük és elengedjük.

A bejegyzés trackback címe:

https://jegyzetfuzet.blog.hu/api/trackback/id/tr122221618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.